Takáts Tamás Takáts Tamás 1957-ben született, amire azért büszke, mert az 57-esek élnek a legrégebben békében. Volt élsportoló, úszott és vízilabdázott, a térdeiben érzi csak az idő múlását.

Gyermekkorában megtanulta édesapjától, hogy még játékfegyvert se fogjon élő emberre, felnőttként talán pont ezért nem is lett katona.

Az első zenei „élménye” akkor volt, mikor szülei elvitték felvételizni a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusába, ahol különböző ritmusok visszatapsolása és éneklés után megállapították, hogy abszolút tehetségtelen, de később azért mégis megérintette a rock’n roll szele.

„Amikor én azt hittem magamról, azt gondoltam, hogy én vagyok a magyar Jim Morrison, az a Dirty Blues Band idején kezdődött, tehát én ott romlottam meg.” Amikor megalapította az együttest, első slágerük a Zakatol a vonat című dal lett. „Az volt a lényeg, hogy az egyik sornak ne legyen semmi köze a másik sorhoz…”

Takáts Tamás a SztárportrébanAzóta természetesen születtek tőlük jobbnál jobb dalok, és rengeteg koncert van a hátuk mögött. Egyik este, ami már szokásosan elgörbültté vált, egyik kollégája megkérdezte Tamástól, hogy ezt a felemésztő életmódot meddig akarja még folytatni. Ennek a kérdésnek a hatására két hét múlva megtért ember lett. Folyamatosan fejlődik, három gyermek édesapja lett, és három zenekarban játszik – a Karthagoban, az East zenekarral is koncertezik és a Blues Band is dolgozik.

Arra a kérdésre, hogy milyennek látja magát, így válaszolt: „Takáts nem normális. Egy kedves, aranyos, bolond a Takáts Tamás, de vállalom, nem szégyellem. Szeret élni, szereti az Urat, szereti a családját…”

/Fekete Tímea/