SZTÁRPORTRÉ

Endrei Judit„Apám soha nem tette fel azt a kérdést, hogy kinek mi baja a nevemmel”.

Endrei Judittal beszélgettünk. Mert szeretünk beszélgetni, és mert kíváncsiak vagyunk. Nála például arra, hogy hogyan tud ilyen idősen ennyire aktív lenni, hogy mit gondol egy ilyen világlátott ember az életről, és hogy megbántódott-e édesapja a névváltoztatás miatt? Ugyanis Endrei Judit eredeti neve Kurdics.

1976 és 1998 között tv-bemondóként egy egész generáció életének részévé vált a képernyőkön keresztül, akárcsak Kudlik Júlia, vagy más kortárs tévés arc. A személyéből áradó harmónia a Homokóra, az Ablak, a TV-Híradó, a Hétvége és sok más korabeli ikonikus műsor arculatát határozta meg, aztán egyszer csak kilépett az életünkből, elbúcsúzott a képernyőtől.

De aktivitása cseppet sem hagyott alább, 1998-tól a szervezője a szentendrei kulturális életnek, könyvkiadót alapított, előadásokat tart országszerte, rengeteget utazik a világban és épp hetedik könyvénél tart, aminek címe Kor-határtalanul. A cím pontosan illik Endrei Juditra.

A kapcsolatokról, szülő-gyerek viszonyról, házasságról és a munkáról beszélgettünk. Sőt a házasságért történő kemény munkáról! Hiszen a szövetségben azt is megfogadjuk, hogy lemondunk az egoizmusról a társunkért és gyerekeinkért.

Hogy élte meg, hogy viszonylag idősen vállalt gyerekeket Endrei Judit és beszélt erről már akkor nyilvánosan? Milyen tanácsokat ad a házasságban élőknek?

„Én azt képviselem, hogy fontos a tudatosság a házasságban. Igenis a másikra figyelni, a másik kedvében járni… Az a jó, hogy ezt is meg lehet tanulni”.

Judit szerint fontos mindig a következő 10-15 évet eltervezni még akkor is, ha idősebbek vagyunk, mert mindig ennyi évet „tolunk magunk előtt”, és arra az időszakra van igazán befolyásunk. Rendkívül érdekes véleménye szerint „a lelkünk mindig ugyanolyan fiatal, csak a tok kopik meg”.

Mit tervez a még most is óriási aktivitással, mégis kiegyensúlyozottan élő Endrei Judit? Mit jelent neki egy perui vagy afrikai utazás, a teázgatás? Sok-sok apróság, amiről igazán jó volt a kulturális életünk egyik emlékezetes arcával beszélgetni.