Zsidró TamásZsidró Tamással vállalkozás építés kapcsán készült Sztárportré. “A mi szakmánkban az alap hajvágásoknál, Angliában van egy nagyon helyes fogalom: step by step, lépcsőről-lépcsőre, lépésről-lépésre. Mi így tanultuk meg a szakmánkat, és ez az egész életemet teljesen átlengi…

Egész kicsiből indultam, alkalmazott voltam. Egy fodrásznál dolgoztam – egy elég híres fodrásznál -, és az egyik kozmetikus barátnőnk mondta: Mi miért nem nyitunk egy üzletet közösen? Egy kapualjban nyitottunk egy – szerintem 40 négyzetméternél nem nagyobb – üzletet. Utána lett két kis üzletem, azután lett egy nagy üzletem és egy kis üzletem, utána lett két nagy üzletem… A legnagyobb mérföldkő az Andrássy úti szalon, ami most is büszkesége a szakmánknak, és nekem. Utána már sokkal tematikusabban kezdtünk terjeszkedni…”

A fodrász vállalkozó azt mondja óriási szerencsék vezették, és a terjeszkedéssel kapcsolatban: “Mindig valaki kitalálta, hogy szépségszalont szeretne nyitni, és mindig engem talált meg – a mai napig, évente hét-nyolc üzlettel meg vagyok kínálva.”

Mitől működik jól egy üzlet?

“Olyan munkatársakkal dolgozunk, akik ugyanolyan szinten tudnak dolgozni, mint én. Állandóan tanítjuk egymást – van egy úgynevezett házi továbbképzőnk hétfőnként. Hétfőn este ez a pár óra szent, amikor munka után odaülünk, és videózunk, vagy tanítjuk a kezdő fodrászokat, vagy mutatunk egymásnak valami újdonságot. Van egy erős fodrászati egység az üzletekben, és ez egy nagyon jó alap. Nagyon sokat járok külföldre, és videózom azokat a show-kat, ahol csinálják a hajakat azok a fodrászok, akik hasonló szinten vannak mint mi – ezeknek a technikáit természetesen ellessük. Egy korszerű fodrász ma felépít egy frizurát – tehát nem levágja, hanem a hajvágást felépíti.”

A vállalkozás ügyeit Zsidró Tamás maga intézi, végül úgyis neki kell rámondani az igent vagy a nemet mindenre – mondja. “Természetesen az üzletekben vannak üzletvezetőim, akik nagyon szerves részét képezik ennek az egész kis birodalomnak, ők abszolút a partnereim is. Egyetlen luxust lehet, hogy meg fogok egyszer engedni magamnak, hogy legyen egy asszisztensem – nem egy fodrász asszisztens, hanem valaki aki összeírja a dolgokat.

Amire most nagyon rászoktam, hogy azonnal megcsinálom azt a dolgot ami hárul rám. Azonnal elkezdem csinálni, mert ha már egy fél óra múlva kezdeném el csinálni, akkor elfelejteném – tehát küldöm, csinálom…”