Karalyos GáborKaralyos Gábor színművész bár jelenleg szakállt visel, így is sokszor azt váltja ki az emberekből például tömegközlekedései során, hogy ismerős-ismerős, de nem is tudjuk, hogy honnan: Arcával és teljes valójával reklámokban is találkozhatunk sokat.

Fiatal kora ellenére több lábon, és elég stabilan áll. Először keramikusnak tanult: “Hosszan azt is terveztem a középiskolában – tanuló éveim alatt -, hogy ezen az úton szeretnék tovább haladni…” De az élet mást is hozott, először mint jelmeztervező kezdett a színház felé kacsintgatni, és már vitte is az ár a színészet felé. “Amikor felvettek a színművészeti főiskolára, azt gondoltam, hogy ez lesz az én utam, és ezt szeretném csinálni mindenképp, el is felejtettem, hogy kerámiával foglalkoztam, rajzoltam, festettem…”

Ember tervez… “A legérdekesebb az volt, hogy amikor elvégeztem a főiskolát, és kikerültem a nagybetűs életbe, lettek üres napok, hetek, néha hónapok, amikor volt szabadidőm, és akkor éreztem, hogy hiányzik az, hogy újra alkossak…”

Már hetedik éve szabadúszó: “Amikor eljöttem a Radnóti Miklós Színházból, és szabadúszó lettem, akkor pont egy olyan szakasza volt az életemnek, amikor elbizonytalanodtam abban, hogy nekem mi is az utam, hogy valóban színésznek kell-e lennem… Nem úgy alakult a pályám eleje ahogy terveztem, persze forgattam filmeket és játszottam színpadon, de valahogy nem találtak meg olyan feladatok, amilyenekre vágytam volna, és azt éreztem, hogy akkor lehet, hogy én erre nem vagyok alkalmas. Akkor döntöttem el azt, hogy visszanyúlok egy az egyben a kerámiához – lett is egy műhelyem, van egy nagy kemencém. Abban a pillanatban, hogy mertem a dolgot elengedni – valószínűleg ez kellett, hogy a görcs elmúljon -, azóta folyamatosan van színházi munkám. Azóta ott vár a műhely, a kemence, ami még csak kétszer volt bekapcsolva…”

Jelenleg is a színház a fő vonal, de továbbra is láthatjuk reklámokban, filmekben is… “Most már valahogy inkább hallgatok a jelekre, amiket kapok, hogy merre tovább… ” Ha van rá mód és helyzet, készít mozaikokat – apró kis csempe darabokból -, vagy éppen falfestést. “A kézügyességem már kisgyerek koromban is viszonylag jó volt, és a mai napig úgy vagyok ezzel, hogy majdnem mindent meg tudok csinálni, falat bontok, építek ha kell, vakolok, fúrok, faragok…” Korábban botanikus kertje is volt, és biztosan lesz is még, jelenleg a költözése miatt ez most nincs.