Fehér Balázs a sztárportréban„Először kínkeservesen, egy idő után viszont automatizmussá válik…”

„Engem mindig a boldogság érdekelt: A boldogság, ami szabad, független mindentől, mindig bennem van, és hordozom: Azt kerestem, hogy mi lehet az a fajta boldogság, ami konstans. Ami nem tűnik el például azzal, hogy egy ember feláll, és kilép egy szobából, vagy egy karrier véget ér – hogy a boldogságom ne legyen egy függés tárgya, én ezt szerettem volna.

Most azt gondolom, hogy a boldogság, az egy tudatállapot, amikor megpróbálod mindenben a jót megtalálni. Először kínkeservesen, egy idő után viszont automatizmussá válik, és természetes lesz, mint a levegővétel.”

Visszajelzés: “Fehér Balázs

  1. Pingback: Fehér Balázs | Magyar zene